Egy délután szürke mindennapjaim ablakán kilestem, még idegen volt a férfi, akivel gyermekemért mentem. Barátnőm párja ő, de amikor megláttam, remegtem, hangomra alig találtam, zavaromban ültem csendben.
Kedves volt, mosolygós, szívesen beszélt, szinte pezsgett, alig mertem ránézni, féltem kicsit…