Elgondolkozva ültem a vonaton,
Róla szólt minden gondolatom.
Hirtelen kinéztem az ablakon,
Mindjárt ott leszünk az állomáson.
Megcsörrent a telefon,
Ő szólt kedves hangon:
Sajnálom nagyon,
Közbejött egy rokon.
Csak ültem a padon
A kihalt állomáson.
Felveszem a csomagom,
Indulok a peronon.
Már félúton jártam,
Mikor a kocsit megláttam.
Megállt, odasietett,
S mélyen a szemembe nézett.
Rögtön tudtam: sajnálja a késést,
Fel is tette rögtön a kérdést:
Édesem, ugye nem haragszol rám?
Dehogy, hisz a lényeg, hogy itt vagy Drágám.
Boldogsággal tölt el, hogy itt lehetek,
Azzal, akit a legjobban szeretek.
/2003/
Egy Gondolat
2010.01.09. 22:30
Címkék: gondolat
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://myworks.blog.hu/api/trackback/id/tr296135375
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.