Tanár úr beérve egy lányhoz fordul,
Édes rózsám, táblához, indulj.
De tanár úr, nem tudtam a házit
Megcsinálni,akkor csináld itt.
Segélykérően hátrafordul, de a csoport nem
Szól, hisz ez számukra is érthetetlen.
Na jól van, tanár úr segít, rávezet,
Ha semmit nem tud, írja föl a képletet.
Még szenved egy sort, aztán elkészül,
S sikerélménnyel a helyére visszaül.
Tanárnő beér:ugye dolgozatot írtok ma?
De tanárnő, halasszuk azt holnapra.
Gyakoroljunk még egy kicsit, még egy feladat,
Amit kínkeservvel valaki a táblánál megoldhat.
De tanárnő az jobb,ha ön oldja
Meg, talán a többség jobban felfogja.
Kész a feladat, mindenki érti,
De a végén a tanárnő még megkérdi:
Akkor holnap írják a dolgozatot?
Ugye most már el nem halasztjátok?
Igen, tanárnő megírjuk.
Mindenki kuncog: ”úgyis elhalasztjuk.”
Vége az órának, csengetnek,
Kívánunk Kellemes Ünnepeket.
/2004. 12. 17./
