Életem versei

Talpad alatt ropog a hó, a jég,
tél van és havazik. Fehér az ég,
fehérek a fák, a házak a csúszós lépcsők,
az autók, a dombok, a meredek lejtők.
Ablakokban villognak a színes fények,
az emberek mindenhol ünnepre készek.
Gyerekek vidám kacaját hozza egy szellő,
s látom, egymás után nyeli el őket a lejtő.
Háton- hason- fenéken csúsznak a hóban,
versenyeznek, ki ér le hamarabb, s szóban
bíztatják egymást a versenyre, s bátorságra
nekifutásból csússzanak le az aljára.

Másik oldalon egy hóember készül éppen,
ki a fejét, ki a hasát gurítgatja, s egészen
hatalmas golyók készülnek, s hozzák már
a gombot a szemének, szájának, ki mit talál.
Hógolyó csata dúl a játszótér túloldalán
sietve gyúrt gombócok repülnek lomhán.
Kicsi és nagy mind vidám e napon
szaloncukor csillog a díszek közt a fákon,
s a levegőben bejgli illata száll,
a hűtőben más finomság is vár.
Mindenki szívébe szeretet költözött,
s a lakás is ünnepi díszbe öltözött.

Békés, boldog karácsonyt kívánok,
áldásom szálljon reátok.
/2011. 12. 23. /