Újabb reggeli zavaró fény töri meg az alvás békéjét,
Újra egyedül fekszem az ágyban, érzem kihűlt helyét.
Egyszer már kelhetnék melletted, néznélek téged,
Ahogy ébredsz, s szívem mosolyogva újra feléled.
Hűvös az ágy, ordít az üresség, hol vagy, hiányzol!
Ott vagy, hol lenned kell, hiszen ígéreted oda láncol
2020.04.30. (B.Z.)
