Életem versei

Az irományok mind a saját szerzeményeim: gondolataim, emlékeim, álmaim, vágyaim, érzéseim szavakba öntve.

Friss topikok

Címkék

álom (7) boldogság (8) cél (1) csoda (1) csók (3) döbbenet (1) egyperces (3) fájdalom (6) felejtés (1) félelem (2) gondolat (1) hit (1) iskola (4) magyar (1) matek (1) mosoly (3) nyár (3) perc (1) remény (2) sajnálom (1) sírás (2) szakítás (5) szeretet (4) szeretlek (13) szomorú (4) tavasz (1) virág (1) Címkefelhő

HTML

Néha...

Singapur 2023.09.07. 23:13

Néha sötét gondolatok keringnek bennem,
Felbukkannak váratlanul, mint halott a víz szinére.
Nem tudom, mit tehetnék ellenük, néma harcom
túl nagy erőt emészt fel belőlem. Félek elvesztem.
Ha egy pillanatra is megszünne az irányításom,
Nem biztos vissza tarthatnám pusztításom.
Ha rám nézel, talán nem is látod, mi folyik bennem,
Örökös harctér a lelkem, a sötét a világossal szemben.
Elrejtem ezt az oldalam, ameddig csak erővel bírom,
Belegondolni is szörnyű mi lesz, ha már nem tudom.
Az a kés, amit eddig le tudtam tenni, kezemben marad,
A kéz és láb, ami lendülni akart, majd tör, zúz, verést ad.
2022.07.20.

Szólj hozzá!

Lélegzetnyi harc

Singapur 2023.09.07. 23:12

Mikor már nincs erőm és úgy érzem, elvesztem,
Veszek egy mély levegőt, csinálom erősebben.
Kezembe veszem a kardom, mi az imént
Csörömpölve hullott alá, gyengeségemként.
De nem adhatom fel. Küzdök, megyek előre,
Míg az újabb és újabb csatákat meg nem nyerem.
Vereségre nem gondolhatok, harcolnom kell,
Sokszor akár önmagammal, hogy jobb legyek.
Hinnem kell, hogy élni jobb, s célt így érek,
Pihenhetek majd, ha kardom már nem bírom el.
S mikor majd átengedem testem-lelkem a sötétnek,
Tudd, nem magamért harcoltam, ide hazatérek.
2022.07.21.

Szólj hozzá!

Szertefoszlott remény

Singapur 2023.09.07. 23:08

A tenger fenekén állok
Ti mind azt hiszitek:láttok.
De nem így van, mert egyedül szenvedek,
Sírok, de a víz lemossa minden könnyemet.
Égetnek, mardosnak érzelmek, hiányok,
Nem tudom merre induljak, nem látok.
Nincs fény, nincs jel, vagy egy kapaszkodó,
Csak sötét van, fájdalom. Borzasztó.
Börtönébe zárt, s a kulcsot eldobta
Szívem s lelkem ez mind szétnyomja.
Meghalok, de ezt már szinte várom,
Lebegni szeretnék, békésen, akár egy álom.
S még várok, hátha erőm újra feléled,
S küzdök, mert nem várom a segítséged
Hasztalan. Reménytelen. Nem építhetem
Fel magam hazugságokból. Ledöntöttem
Minden hiú vágyam, s most újjá éledek,
De nem tudom, hogy lesz e akit szerethetek.
Mert önző akarok lenni, magam nem szétosztani,
Hanem kapni is jó lenne és ha valaki észrevenne,
Talán meglátna, talán meg is szeretne. Nevetne.
Ábrándozom újra, inkább csak hagyom, sírjak,
Megtalálom az utam, csak még kell változzak.
2023. 07.17.

Szólj hozzá!

Egy füstölő dala

Singapur 2023.09.07. 23:05

Száll a füst az ég felé,
Testetlen, mégis formát ölt,
Formákat rajzol a levegőbe,
Megremeg, táncol, kitölt.
Illata lelkemig hatol,
Szemem behunyom. Befelé
figyelek már. Elképzelem,
Hogy táncolsz velem,
A színes naplementében.
Ajkam mosolyra húzódik,
Lelkem tánca vidám, örök,
Illata sejtjeimbe ivódik,
Bódít, s mégis oly tiszta,
A formákat akarom látni,
De nem fogynak a lépések,
Szól valahol egy dallam,
Kettőnk zenéje: szerelem.
Érzését el sosem feledem.
Keresem, kivel átélhetném,
Bár már most átölelhetném.
Vágyom rá, mert oly gyönyörű,
Természetes, de nem egyértelmű.
Ki az, kivel járhatom ezt a táncot.
Ki lesz, aki letépi rólam a láncot.
Ki lesz, ki fogja majd a kezem.
S kinek lábai elé teszem szívem,
S ott jó helye lesz. Majd érzem.
Ölelő karjai közt biztonság,
Szemeiben tenger érzelem,
Közöttünk elektomosság,
Természete simulékony:
Erős, mégsem tolakodó,
Megtart, mégis hagy teret,
Nem ural, de ott van, ha kell,
Vigyáz rám, én is rá, és figyel.
Befejezi a gondolatom,
Létezel, nem vagy álom.
Szállj hozzám, mint a füst.
Hódítsd meg szívem, lelkem.
Tiéd leszek akkor egészen.
Lényed, mint folyékony ezüst,
Körbeölel, majd megszilárdít.
Erős leszek, tőled, kedvesem,
Gyere és legyél mellettem.
Éljük meg amit elképzeltem.
2023.08.07.

Szólj hozzá!

Beteljesült álom

Singapur 2023.09.07. 21:30

Itt állok a fényben, ébren,
mégis, mintha álmot látnék.
Oly sokat álmodtam e percről,
A valóság boldog, igaz ajándék.
Itt álltál előttem, és én félszegen,
bátortalan, nem tudtam merre lépjek.
Éreztem, hogy a táncban rám vársz,
Fogjam meg kezed, s te navigálsz.
Bíztam benned és átöleltük egymást,
Lelkem azonnal érezte a kapcsolódást.
S oly magasságokba repült, hogy az eszem
Nem tudja álmodtam, vagy tényleg átéltem.
Szavakat keresek hasztalan, kifejezni
Mit éreztem akkor, ott, Veled. Megérteni
Talán én sem tudom. Csak belefeledkezni.
Torkom elszorul, szívem kalapál. Emlékezni
Fogok minden percére. Édes, boldog álom.
Köszönöm, hogy azt adtad, amire vágyom.
Nem csalódtam. Ugyan, dehogy! Hiszen,
A lelkem is beleremegett abba mit átéltem.
Talán túlzás tökéletesnek tartani.
Nem akarom ezzel terheid növelni.
Nem tudom, kire hogyan hatsz,
Csak azt: nekem tökéletes vagy.
2023. 08. 16. H.P.

Címkék: álom boldogság csoda

Szólj hozzá!

Döbbenet

Singapur 2023.09.02. 19:37

Egy délután szürke mindennapjaim ablakán kilestem,
még idegen volt a férfi, akivel gyermekemért mentem.
Barátnőm párja ő, de amikor megláttam, remegtem,
hangomra alig találtam, zavaromban ültem csendben.

Kedves volt, mosolygós, szívesen beszélt, szinte pezsgett,
alig mertem ránézni, féltem kicsit attól, hogy talán kinevet.
Kisugárzása belsőmig hatolt, és átmelegített, nem értettem,
a sok pozitív érzés szinte letarolt, és igen, talán kicsit féltem.

Féltem, hogy ez a nap után megváltozik minden, miben hittem,
hogy hozzá fogom hasonlítani kivel az életem éppen élem.
Féltem, mert tudtam, ha ezt valaha, akár egy percig is megteszem,
rájövök, hogy amit eddig nem leltem, létezik, van kiben keresnem.

Olyan furcsa volt vele lenni, mégis olyan ismerős, otthon vagyok érzés,
a felismeréstől a hideg is kirázott, fejemben kavargott ezernyi kérdés.
Akkor láttam őt először, mégis mély nyomott hagyott bennem,
vonzott magához, mintha összetartoznák valahogy mi ketten.

Talán csak ezt szeretném, de most összekuszálódott a fent és a lent,
nem tudom már mi a nevem, ki vagyok ebben az életben, lehetetlent
átélni és feldolgozni időre van szükségem. Még szinte fel sem fogom,
a közelemben volt ő, s már csak rá gondolok. Döbbenten bámulok.

2021.06.28.

Címkék: félelem mosoly döbbenet

Szólj hozzá!

Két szív, egy lélek

Singapur 2023.09.02. 19:33

A szívemben hordozlak, mert ott lakik a szerelem,
de a lelkemhez kötődsz, így marad örök, végtelen,
az, mit irántad érzek, amin nem változtathat semmi,
így leszünk mi együtt, míg élek, és ha már csak senki.

Ismeretlenül is ismerlek, hozzád húz a láthatatlan erő,
melletted elszáll minden gond, lelkem gondtalan felhő.
Általad olyan ember lehetek, akivé válni vágytam régen,
hiszel bennem oly nagyon, hogy erejével magasan szállok az égen.

Csillagok fényében fürdetsz, és én téged az enyémben,
boldog mosolyom ajkaiddal áll összeköttetésben.
Reménnyel telve térünk vissza egymáshoz újra és újra,
Te vagy a végzetem! A szívem, lelkem halkan ezt suttogja.

Sorsunk összefonódott egy többlépéses táncban,
vezetjük egymást, tanítjuk, és elveszünk egymásban.
Hol lassabb a zene, hol gyorsabb, s van, mikor csak bennünk szól,
lelkünk zenéje is egy ritmusra jár, néha elengedsz, néha fogódzol.

Talán csak naív vagyok, mikor arra gondolok,
veled a gondok sem lehetnek akkora kunsztok.
Mert már nem egyedül állsz szemben a haddal,
fogd a kezem, nem hagylak egyedül semmi bajjal.

Szeretlek. Féltelek. Bár tudom, erőd nagy,
nem kímélt az élet, rögös volt idáig az utad,
de hiszem: nem véletlenül ismerkedtünk meg,
szeretném szebbé tenni az életed, a jelened.

A múltad, amit engedtél megismerni, elfogadom,
nem voltál talán átlagos, de ezt igazán nem bánom.
Lehet, hogy bután hangzik hangosan kimondva,
tudva milyen voltál, érzem magam biztonságba.

Benned van, részeddé vált, de így lettél az a férfi,
ki elrabolta szívem, kit tudok őszintén tisztelni.
Olyannak szeretlek, amilyen vagy, s mosolyogva látom,
hogy a hatás kölcsönös, s én oly rég óta erre vágyom.

Adni és kapni viszont, egymást emelve az égig,
tanítani kedvességgel, kitartani mindvégig.
támogatni egymást, segíteni és nyújtani a kezet,
fényt gyújtani, mielőtt bármelyikünk eltéved.

2021.08.04.

Címkék: szeretlek

Szólj hozzá!

Éber álom

Singapur 2020.04.12. 21:54

Hazafelé tartottam, de egyszer csak egy ismerős dallamfoszlány megtoppantott. Közben a szél energia- és örömimpulzusokat lökött felém. Letaglózott. Miután felocsúdtam, elindultam a hang felé. Vonzott magához. Ahogy közeledtem, úgy erősödött bennem egy érzés: itt a helyem. Csend lett. Átjárt a csalódottság: elkéstem. De tovább megyek, izgatott vagyok, minden zajra figyelek. Végül megtalálom, amit kerestem. Egy tükrös terem, pár emberrel. Nyitott ajtón át leskelődöm, vívódok, hogy bemenjek-e. Bent táncot tanultak. Csak egy ember hangját lehetett hallani. Számolt és mozgott: egy: láb fel, kettő: lép, három: kar lendít, négy: másik kar…de már őt sem hallom. Karomat érinti egy kéz. Összerezzenek. Belenézek a kék szempárba és elakad a lélegzetem. Hosszan bámultam, mire megszólalt: Szia, Győző vagyok! Tagja a csapatnak. Ha szeretnél, bejöhetsz, és akár ki is próbálhatod magad. Mosolyog rám, és bekísér a többiekhez. A kisugárzása magával ragad. Szavaim a torkomra fagynak. Végtelen nyugalom száll meg. Tudom, hogy ott vagyok, ahol lennem kell. Barátságos arcok fogadnak. Mesélnek, majd táncolnak, most zenével. Megbűvölve nézem őket. Mintha erre születtek volna. Látszik, mennyire élvezik. A tánc és a zene szeretete hozta őket össze. Nagyon tetszett az előadás. Boldogan, felszabadultan hagytam el az épületet. Varázslatos élmény volt. Vonzották a tekintetet. Sugárzott róluk az öröm, s a jókedv. Sok idő telt el az óta, hogy ott jártam. Más fele sodort a szél. De ha becsukom a szemem, visszakerülök közéjük, és átjár az a furcsán jó érzés: boldogsággal vegyes nyugalom, mégis szikrázó izgalom.

Győző és a P.D.S. tánccsoport

Címkék: álom boldogság

Szólj hozzá!

A szerelem a menny, a szerelem a pokol

Singapur 2020.04.12. 21:49

A szerelem, amikor felemészt a vágy,
mikor mindenhez van újra energiád,
mikor szépen szólnak a szerelmes dalok,
mikor neked ragyognak az égen a csillagok.

A szerelem, amikor vele lennél minden percben,
mikor érinted, csókolod, öleled csendben,
mikor megismered mindent rezdülését,
mikor elfogadod a jót, hallgatod szívverését.

A szerelem felemel az égig, szinte szárnyalsz,
majd aláhullasz a mélybe, fázol, szinte belehalsz.
Mikor azt hiszed, nem lehet ennél jobb az élet,
mikor nem tudod mit tettél, miért oly gonosz veled.
Bántod, mikor szereted, és ő bánt, mert nem érted,
kétségek férkőznek közétek, s mérgezik a szerelmet.

Vele lennél mindig, félted, talán túlságosan,
féltékenység kínoz, vádolsz immár baráttalan.
Elfeleded, mi jó volt, önmagad árnyéka vagy.
Szerelem? Ugyan! Birtokolsz, uralsz, hanyag
érzelmek árasztottak el, mérgezik elméd,
ha nem figyelsz, nem küzdesz, elemészt.

Szerelem. Nem elég. Egyedül nem küzdhet annyi rossz ellen,
legyen mellette sok barát: önzetlen, bizalom, odaadás. A lelkem
átjárja majd az erő, s boldogság, hogy igen, az én szerelmem
nem akar így majd mással lenni, s ezért mindent megtettem.
2020.04.12.

Címkék: csók boldogság szeretlek

Szólj hozzá!

Nem értem

Singapur 2020.04.12. 15:33

Nem értem miért akkor jövök rá, hogy szeretem,
ha már elküldtem, s helye rég kihűlt mellettem.
Miért most hiányzik,
miért most virágzik
érte szívem, s mikor itt volt nekem,
bántottam és nem értékeltem.
Voltak, amik nem tetszettek benne,
volt, amit nem tettem meg érte,
de sok jó és szép is volt, miket
együtt éltünk át. Szeretetet.
Törődést, félreértést és sok valóságosat,
mik mással sokszor csak álom maradt.

Szeretnélek újra látni,
karommal átölelni,
érezni ajkaid az enyémen,
s szeretni Téged egészen.

Tudom, amit tettem veled önző volt,
megmarad benned, mint vérző folt,
de igyekszem majd a vérzést elállítani,
s a még fájó sebed hamar begyógyítani.
Hogy újra átélhesd a világ legszebb csodáját,
szeretni és szeretve lenni egy életen át.

Mindketten változunk, ahogy a világ,
de szerelmünk most csak nyíló virág.
Két évet már boldogságban töltöttünk,
s hiszem, hogy ennél többet is elérünk.

Sok dolog van, mit már most máshogy látok,
de még tőled megbocsátásra várok.
Tudom, bűnöm nagy, és nehéz a döntés,
de várok, míg újra el nem fog az érzés.

Ha szeretsz még, és megadod az esélyt,
szeretni foglak és táplálom a reményt.
Tudom, nehéz ezek után bennem megbíznod,
de nem akarok újabb fájdalmat, csak boldogságot.

Kockázat nélkül nincs nyeremény, nincs élet,
nincs szerelem, nincs semmi csak a végítélet.
Kérlek, fogadd el tőlem bocsánatkérésem,
és fogadd el a szerelmet, mit újra neked adnék, mint régen.
/2010.05.06./

Címkék: szakítás szeretet szeretlek

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása